Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Aradi vértanúk

2009.09.08

Lázár Vilmos honvédezredes a Torontál vármegyei Nagybecskereken született 1815-ben, vagyontalan magyar-örmény nemesi családból. 1848-ban jelentkezik a honvédseregbe, és 1849 februárjától már utászkari őrnagy. Áprilisban a Zemplénben állomásozó csapatok parancsnoka, június közepétől pedig dandárparancsnok a 9. hadosztályban. Ezredesi rangját augusztus közepén, a temesvári csatavesztés után kapja Bem tábornoktól. Katolikus, nős, 3 gyermek apja. A golyó által kivégzettek csoportjában 34 évesen ő volt az első.

Kivégzése előtt levelet írt feleségének.

Utolsó szavai: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.

 

Dessewffy Arisztid honvédtábornok, az Abaúj vármegyei Csákányban született, 1802-ben magyar nemesi családból. A szabadságharc kitörésekor a sárosi lovas nemzetőrséget szervezi, majd a honvédek sorába áll. A téli hadjárat során tanúsított helytállásáért ezredesi kinevezést kap, a tavaszi hadjárat alatt az I. hadtest hadosztályparancsnoka lesz, 1849. június 1-én nevezik ki tábornokká a IX. hadtest parancsnokaként. Evangélikus vallású, nős. 47 évesen a golyó által kivégzettek csoportjában ő volt a második.

Halál estéjén aludt. „Tiszta lelkiismeretem van, s az hagyott aludni” - mondta a papnak.

Utolsó szavai: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

 

(Eleméri és ittebei) Kiss Ernő honvédtábornok, Temesváron született 1799-ben, dúsgazdag magyar-örmény nemesi családból. 1848-ban a császári és királyi 2. (Hannover-) huszárezred parancsnoka Nagykikindán és ezredével az elsők között kezdi meg a küzdelmet a délvidéki szerb felkelők ellen. Tábornokká 1848. októberében nevezik ki. 1849 januárjában a pancsovai vereség után felmentik a bánsági hadtest parancsnoksága alól, viszont érdemei elismeréseként országos főparancsnok lesz, altábornagyi rangban. - Katolikus vallású, gyermektelen. - 50 éves korában a golyó által kivégzettek csoportjában ő volt a harmadik.

Kivégzésekor nem engedte szemét bekötni.

Utolsó szavai: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

 

Schweidel József honvédtábornok a Bács vármegyei Zomborban született 1796-ban, vagyontalan német polgári családból. 1848 augusztusában ő vezeti haza a császári és királyi 4. (Sándor-) huszárezredet és rangidős tisztként felesketi tiszttársait a magyar alkotmányra. A schwechati ütközetben tanúsított bátorságáért a Honvédelmi Bizottmány október 28-án tábornokká nevezi ki és hadosztályparancsnok lesz a fel-dunai hadtestnél. 1849 májusában Pest város térparancsnoka. Bár a hadbíróság kegyelemre ajánlotta - Haynau nem kegyelmezett. - Katolikus, nős, öt gyermek apja. 53 évesen a golyó által kivégzettek csoportjában ő volt a negyedik.

Kivégzésekor kezében azt a feszületet tartotta, amelyet a csatákban is magával vitt.

Utolsó szavai: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.

 

(Lovag) Poeltenberg Ernő honvédtábornok, Bécsben született 1813-ban, osztrák nagybirtokos nemesi családból. 1848-ban huszárkapitány a 4. (Sándor-) huszárezredben, amikor - tiltakozása ellenére - Magyarországra vezénylik. Részt vesz a Jellasics elleni hadműveletekben. Felesküszik a magyar alkotmányra és haláláig hű marad a szabadságharc ügyéhez. Végigküzdi a téli és a tavaszi hadjáratot; április végétől a 7. hadtest parancsnoka ezredesi, majd június elejétől tábornoki rangban. Győrnél a legveszedelmesebb állásban aratta legszebb sikerét. Tagja az oroszokkal tárgyaló delegációnak Világos előtt. - Katolikus vallású, nős, 3 gyermek apja. - A hóhér elsőnek szólította. 36 évet élt.

Utolsó szavai: „Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!”   -Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.-

 

Török Ignác honvédtábornok, a Pest vármegyei Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi családból. Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt. 1848 szeptemberétől Komáromban várerődítési igazgató és októberben csatlakozik a vár őrségével a honvédsereghez. 1849. január végétől tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka. Buda bevétele után a vár erődítéseit az ő tervei alapján rombolják le. Májustól a honvédség hadmérnöki karának helyettes vezetője, júliustól pedig főparancsnoka. Katolikus vallású, nőtlen. A hóhér másodiknak szólította. 54 éves volt.

Utolsó szavai: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

 

Lahner György honvédtábornok 1795. október 6-án született a Turóc vármegyei Necpálon, német polgári családból. 1848 nyarán a szerbek ellen harcol, majd szeptembertől a Honvédelmi Minisztériumba kerül és hamarosan hadfelszerelési és fegyverkezési főfelügyelőnek nevezik ki. 1849 februárjában már tábornok. Nehéz feladatát a lehetőségekhez képest kiválóan oldotta meg. Nevéhez fűződik a nagyváradi fegyvergyár felállítása és a katonai események miatt a kormány költöztetésének megszervezése is. Katolikus, nős, 1 gyermek apja. Pontosan 54. születésnapján a felakasztottak között ő volt a harmadik.

Utolsó estéjén Donizetti egyik operahősének búcsúáriáját játszotta fuvoláján.

Utolsó szavai: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

 

Knézich Károly honvédtábornok, a horvátországi Veliki-Groljevacban született 1808-ban, horvát katonacsaládból. 1848-ban a 34. gyalogezred századosaként lép át a honvédseregbe, és Damjanich vezénylete alatt harcol a szerb felkelők ellen. A szolnoki csata után ezredessé léptetik elő. A tápióbicskei csatában az általa vezetett dandár foglalta el a Tápió hídját. A váci és a nagysallói diadalok is részben az ő nevéhez fűződnek. 1849 májusában tábornoki kinevezést kap, Buda visszafoglalásakor már a III. hadtest parancsnoka. Kossuth erdélyi kormányzónak is kiszemelte, de a katonai helyzet alakulása folytán a szabadságharc végén a tartalék parancsnoka Tokaj térségében. - Katolikus vallású; nős, 2 gyermek maradt utána, amikor 41 éves korában negyedikként felakasztották.

Halála előtt estéjén családjának írt levelet. 

Utolsó szavai: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat

Nagysándor József honvédtábornok 1804-ben született Nagyváradon, vagyontalan magyar nemesi családból. 1848-ben jelentkezik a nemzetőrségbe és Damjanichcsal együtt harcol a szerb felkelők ellen és az itt tanúsított kimagasló helytállásáért rövidesen alezredesnek, majd ezredesnek léptetik elő. A tavaszi hadjárat végére már a feldunai hadtest lovasságának parancsnoka, majd április végétől az I. hadtest élére kerül tábornoki rangban. Buda ostrománál személyesen vezeti hadtestét a győztes roham alkalmával. - Katolikus vallású, nőtlen. - Ötödik volt a sorban; 45 éves korában érte a halál.

Utolsó szavai: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.

(Gróf) Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok 1811-ben született Hessen-Darmstadt nagyhercegség Ilbenstadt városában, elszegényedett német főnemesi családból. Felesége révén magyar honosságot szerez 1844-ben. 1848 őszén ezredének törzskarával Temesvárra rendelik, ahonnan önként jelentkezik a honvédseregbe és a bánáti hadtestben harcol a Délvidéken a szerb felkelők ellen. Részt vesz Damjanich minden hadműveletében; 1849 februárjában a cibakházai átkelő védelmében személyesen vezeti csapatát, de majdnem a császáriak fogságába esik. A szolnoki csata idején már alezredes, áprilisban pedig ezredesi rangot kap. A tavaszi hadjáratban tanúsított katonai erényei elismeréseként június folyamán tábornokká léptetik elő. - Lutheránus vallású - nős, 2 gyermek édesapja. A hóhér hatodiknak szólította. 40 éves volt.

Őreit megvesztegette, kivégzésekor honvéd tábornoki egyenruhát viselt.

Utolsó szavai: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Aulich Lajos honvédtábornok, Pozsonyban született 1793-ban, német polgári családból. 1848-ban a pozsonyi 2. sorgyalogezredből vezényelték a Délvidékre a fellázadt szerbek ellen, majd október végétől már ezredesi rangban a fel-dunai hadtest egyik hadosztályának parancsnoka. A kápolnai csata előtt kapja meg tábornoki kinevezését. Részt vesz a tavaszi hadjáratban. 1849 július közepén Kossuth a hadügyi tárca élére nevezi ki. - Katolikus vallású; nőtlen. - A hóhér hetediknek szólította; 56 éves korában érte a halál.

Halála előtt Horatiust olvasott.

Utolsó szavai: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik azt a szolgálatot

 

Damjanich János honvédtábornok a Temes vármegyei Stazán született 1804-ben, szerb katonacsaládból. 1848 nyarán őrnagyi rangban vesz részt a honvédsereg szervezésében és a főként erdélyi ifjakból álló 3. (Szegedi-) honvédzászlóalj kiképzésében. A szerbek fölött aratott fényes győzelmei elismeréseként novemberben ezredes, decemberben pedig tábornoki kinevezést kap. A szabadságharc legfényesebb diadalai az ő nevéhez fűződnek: 1849. március elején a III. hadtest parancsnokaként vívja ki a nagyfontosságú szolnoki győzelmet, amelyet áprilisban a tápióbicskei, az isaszegi, a váci és a nagysallói követ. Bokatörése azonban májustól megakadályozza a harcokban való további részvételét és júliustól az aradi vár parancsnoklását bízza rá a kormány. - Görög nem egyesült vallású; nős - gyermektelen. 45 évesen nyolcadik volt a sorban.

Utolsó szavai: „Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám!

 

(Gróf) Vécsey Károly honvédtábornok Pesten született 1807-ben, kisbirtokos magyar főnemesi családból. Apja altábornagy, a magyar nemesi testőrség parancsnoka Bécsben, nővére udvarhölgy, Ferenc József egyik nevelője. Már 1848 májusától harcol ezredével a szerbek ellen és októberben ezredesi rangot kap, december közepétől pedig tábornok. 1849 januárjában erélyes fellépésével ő menti meg a bácskai hadtestet a felbomlástól, majd a Közép-Tisza vidékére vezeti, ahol Damjanichcsal együtt vívja meg a szolnoki ütközetet 1849. március 5-én. Ezt követően Arad és Temesvár bevételével bízzák meg, amelynek végrehajtása során Aradot kiéhezteti, de a temesvári őrséggel nem bír. - A legsúlyosabb ítélet neki jut, mert végig kell néznie társai kivégzését. - Katolikus vallású; nőtlen, gyermektelen. - 42 évesen ő zárta be az akasztásra ítélt tábornokok sorát.

Mivel utolsónak végezték ki, halott vetélytársának, Damjanichnak csókolt kezet búcsúzásképpen.

Utolsó szavai: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

 

 

Juhász Gyula: Vértanúink

 

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol:

E nagy napon, hol emlék s béke leng,
A bús bitókra hittel nézzetek!

Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,
Minden napoknál szebb és szabadabb!

A nap, melyért mi vérben esve el,
Nyugodtan haltunk ama reggelen.

Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,
Hisz onnan jönnek mind e sugarak;

Hisz onnan árad, új világ felett,
Szentháromságunk, mely jövőt teremt:

 

Szabadság minden népnek, aki él
S halni tudott egy megváltó hitér,

 

 

Egyenlőség, hogy Ember ne legyen
Mások szabad prédája, becstelen.

Testvériség, mely át világokon
Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.

Ó magyarok, ti élő magyarok,
A halhatatlan élet úgy ragyog

Rátok, ha az egekbe lobogón
Igazság leng a lobogótokon,

Az Igazság, mely tegnap még halott,
Világ bírájaként föltámadott.

A népek szent szövetségébe ti
Úgy lépjetek, mint Kossuth népei.

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke így dalol.

 

 

További vértanúk:

 

Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az Újépületben gróf Batthyányi Lajos volt miniszterelnököt. Batthyány a kötél általi halál megaláztatást elkerülendő öngyilkosságot kísérelt meg a felesége által becsempészett kis levélbontó késsel. Ezt a néhány méteres közelségben levő őrök jelenlétében úgy kísérelte meg, hogy fejére pokrócot húzva, egyetlen jajszó nélkül először saját szívébe szúrt, majd felvágta karján és nyakán az ütőeret. Ám tettét észrevették, sebeit bekötözték. Ezeket a gróf letépte, így végül a félholt ember kezeit összekötözték. Október 6-a estére különféle izgatószerekkel olyan állapotba hozták, hogy saját lábán ment ki a vesztőhelyre, ahol megkönnyebbülten látta, hogy nincs akasztófa. Lichtenstein herceg saját felelősségére az ítéletet golyó általi halálra változtatta. (Akkoriban ehhez még egy hercegtől is komoly bátorság kellett.)

Ez a sors jutott még további 20 magas rangú honvédtisztnek is, közöttük Kazinczy Lajos honvédtábornoknak, "tizenötödik vértanúnak" is emlegetik, a költő Kazinczy Ferenc legkisebb fiát, akit ugyancsak Aradon lőttek agyon október 25-én. További több száz honvédtisztet ítéltek halálra, az ítéletek legnagyobb részét azonban kegyelemből húsz esztendei várfogságra változtatták. Így a birodalom börtönei - a pesti Újépület, Olmütz, Kufstein, Munkács, Arad, és a többi börtönök is - megteltek magyar politikai rabokkal.

A külföldre menekültek közül sokat távollétükben ítéltek halálra és nevüket akasztófára kiszögezve tették közszemlére. 1851. szeptemberében így akasztották fel jelképesen - többek között - Kossuth Lajost, Mészáros Lázárt, Perczel Mórt és Miklóst, Szemere Bertalant, Andrássy Gyulát, Táncsics Mihályt és másokat. Végül pedig több tízezer honvédet és tisztet közlegényként évekre besoroztak a császári hadseregbe.

A szabadságharc azonban nem volt hiábavaló küzdelem: a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de tovább erősödött is a szabadság és a függetlenség eszméje. A magyarság pedig, bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztottan is, de elindult a polgári fejlődés útján

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.