Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Badacsonytomaj és a Világörökség

2009.02.26

 

A Badacsony

Sáll Csaba, Badacsonytomaj alpolgármestere szerint településüknek nincs szüksége arra, hogy a Balaton térsége a UNESCO világörökségi listájára kerüljön. A témában megkerestük a Balaton Világörökségéért Alapítvány kurátorát, Káloczi Kálmánt, ki kérésünkre reagál a cikkben olvasható gondolatokra.

 

„Sall Csaba, Badacsonytomaj alpolgármestere szerint a balatoni települések többségével ellentétben Badacsonytomaj azért nem kíván a világörökség részévé válni, mert már számos hátránya származott abból is, hogy kiemelt természetvédelmi területen fekszik, és kiemelten élvezi az örökségvédelmi hivatal figyelmét.” – olvashattuk néhány napja a Greenfo honlapján.

A Világörökséggé válásfolyamatának a várományosi szakaszában, ahol a Balaton térsége tart, egész természetesnek vélem, hogy egészen eltérő vélemények is kifejezésre jutnak – mondta el a Szent Korona Rádiónak Káloczi Kálmán, a Balaton Világörökségéért Alapítvány kurátora. Példaként említette, hogy más helyszínek megválasztásakor is - mint például az Andrássy-út, Hollóháza vagy épp Tokaj-Hegyalja – akadtak viták, melyeknek egy része a világörökségi cím megszerzése után is megmaradt.

A Balaton térség világörökséggé válási folyamatát a három Balaton körüli megye és a Balatoni Fejlesztési Tanács karolta fel az érintett önkormányzatok ilyen irányú döntését, és a Magyar Nemzeti Bizottság várományosi helyszínné minősítését követően, egy 2004. júniusi együttes ülésén – hangsúlyozta Káloczi Kálmán.

Sajnálatosnak tartja Badacsonytomaj alpolgármesterének kijelentését, miszerint a balatoni települések többségével ellentétben Badacsonytomaj azért nem kíván a világörökség részévé válni, mert már számos hátránya származott abból is, hogy kiemelt természetvédelmi területen fekszik.

Annak, hogy Badacsonytomaj kiemelt természetvédelmi területen fekszik, szerintem nem a felháborodását kellene kiváltani, hanem a megnyugvást, a biztonságérzetet, hogy nem kell újra az ottani értékek megmaradásáért küzdeni, mint tették ezt korábban oly sokan – mondta el rádiónknak Káloczi.

A Badacsony-hegyen 1903-ban bazalt bányát nyitottak. Ezt megelőzően járt ott Ádám Iván a kor neves régésze, hogy a pálos remeték által egykor, a tatárdúlás követő időkben felépített kolostor romjait leírja. Ekkor még a Hegy keleti oldalát, - mint most a déli oldalt még – hatalmas bazalt oszlopok és kőomlások övezték.

Éppen ezért lenne szükséges olyan keretek közé szorítani a fenntartható fejlődését a térségnek, amit egy világörökségi helyszín biztosítani tud, példaként álljon Pannonhalma, vagy Pécs ó keresztény katakombája, vagy a hozzánk közeli Alsó Ausztriában, Wachau térsége – fejtette ki rádiónknak a térséggel foglalkozó kurátor.

A kurátor fontosnak tartja a széleskörű és alapos tájékoztatást és egyeztetést. Ez a folyamat pedig már megkezdődött. 2008. október 31-én például a Balatoni Fejlesztési Tanács meghallgatta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének és egy e témában illetékes civil szervezet vezetőjének előadását. Ezt követően, - figyelembe véve a Parlamentben 94%-os szavazati aránnyal elfogadott, a korábbi Balaton-törvény felülvizsgálatát és módosításai tartalmazó, a Balaton térség egyes részeit világörökségi várományosi helyszínként meghatározó törvényt, - egyhangú szavazással felállította a Balaton Fejlesztési Tanács szerveként, a Balaton térségi Világörökség Munkabizottságot – jelentette ki Káloczi Kálmán.

Rádiónknak elmondta azt is, ebben a bizottságban minden érintett megye képviseltetve van, valamint szakmai és civil szervezetek képviseletét ellátó tagokat is felkértek a munkára.

Azért is sajátosnak vélem a cikkben megnevesített alpolgármester nyilatkozatát, mert a Balatoni Fejlesztési Tanács szervezésében 2009. február 12-én, Keszthelyen, a Festetics Kastélyban megtartott konferencián az ülést levezető BFT elnök az előadások elhangzása után, az idő rövidsége miatt arra kérte a nagyszámú hallgatóságot, csak azok kérjenek szót, akiknek ellenérzésük, vagy ellenvéleményük van a Balaton Világörökséggé válás folyamatával kapcsolatban. A Tanácskozáson részt vevő, a cikkben nevesített alpolgármester úr nem jelentkezett, hogy a cikkben olvasható vélekedését elmondja, vagy az általa képviselt önkormányzat ilyen szándékáról tájékoztassa a konferencián résztvevőket, köztük számos az ügyben érintett önkormányzati kollégáját – hangsúlyozta az alapítvány kurátora. Továbbá, szokatlannak tartja az önkormányzatok gyakorlatában, ha egy ilyen nagy összegű, pláne közpénzzel és Európai Uniós pályázaton elnyert támogatással készítendő létesítmény megpályázása előtt nem veszik alapos vizsgálat alá a tervezés feltételeit és a kivitelezéssel járható gondokat.

A KÖH döntése mikor született, az nem derül ki egyértelműen az írásból, de az tény, hogy a létesítendő kilátó közelében korábban találtak a bányászok egy cserép edényben több, mint négyszáz darab Szent László korából származó, döntő hányadában aranypénzt, amely most a Nemzeti Múzeumban lelhető meg – állapítja meg Káloczi Kálmán.

Elmondta, a világörökségi helyszínek szépen fejlődő térségek, hosszú távú kezelési terv is kell a felvételi kérelemhez, amelyben, a térségben élő és számtalan szállal odakötődő emberek, szakmai és civil szervezetek egyeztetik érdekeiket és tervezik meg mind maguk, mind utódaik számára a fenntartható jövőt a meglévő természeti értékek és kulturális örökség figyelembe vételével. Véleménye szerint ez a gondolkodás és gondoskodás az alpolgármester nyilatkozatból hiányozik.

A ránk bízott értékekkel jól, sőt jobban kell sáfárkodni, ahogy ezt megfogalmazza a Pálos rend Szentszéki elismerésének 700. évfordulós ünnepi szent miséjével egy időszakban megtartott Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Teremtett Világunk Védelmében című körlevelében és a hozzákapcsolódó kiadványaiban is – zárta gondolatát Káloczi Kálmán.

Az említett cikk (Forrás: Greenfo/MTI):

Sall Csaba, Badacsonytomaj alpolgármestere szerint a balatoni települések többségével ellentétben Badacsonytomaj azért nem kíván a világörökség részévé válni, mert már számos hátránya származott abból is, hogy kiemelt természetvédelmi területen fekszik, és kiemelten élvezi az örökségvédelmi hivatal figyelmét. Az önkormányzat testülete az erről szóló, pár évvel korábbi határozatát a legutóbbi ülésén megerősítette, tekintettel arra az új kezdeményezésre, amelynek célja, hogy az egész Balatoni térség váljon a világörökség részévé.

Badacsonytomaj legfőbb sérelmei közt említette, hogy a település bevásárlóközpontjának megépítése, és a Balaton körül több nagy beruházást tervező SCD csoport által tervezett szálloda építés is azért csúszik 1-1,5 évet, mert az örökségvédelmi hivatal feltárásra kötelezte a beruházókat.

Az alpolgármester szerint a mostani kilátó ügy is jól példázza az ellehetetlenülésüket. A túraútvonalak mentén található, 8 méter plató-magasságú badacsonyi kilátóból a magasra nőtt fák koronájától már nem lehet élvezni a térség páratlan panorámáját. Ezért döntött úgy az önkormányzat - élvezve a másik két hegy körüli önkormányzat támogatását -, hogy pályáznak támogatásért, aminek segítségével egy 18 méter magas, tájba illő, impozáns kilátó épülhet a régi helyére. Tavaly ősszel sikerült 82 millió forintos uniós támogatást nyerniük - 15 millió forintnyi önrész biztosítása mellett - a Badacsony hegyre vezető turista utak rendbetételére és az új kilátó megépítésére. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ezt követően tudatta az önkormányzatokkal, hogy védetté kívánja nyilváníttatni a badacsonyi hegytetőt.

(Szent Korona Rádió – Gribek Dániel)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.