Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sólyom László kedves szavai a magunkfajtákról

2008.12.26

A cigányokról, a Gárdáról, a jobboldali radikálisokról adott nyilatkozatot Sólyom László a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, melyben SZDSZ-es politikusokat megszégyenítő módon ferdít a külföldi olvasóknak hazánkról. A Magyar Hírlap összefoglalóját kommentár nélkül közöljük.

"A jobboldali radikalizmus ideológiája nem elfogadható eszme, mert sérti az egyenlő emberi méltósághoz való jogot" – nyilatkozta Sólyom László köztársasági elnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

Az államfő a német lapnak adott interjújában azzal összefüggésben beszélt erről, hogy bár Magyarországgal kapcsolatban sokszor neonácikról és fasisztákról beszélnek, hazánkban radikális jobboldalról, illetve annak megmozdulásairól lehet szó. Az elnök szerint elsősorban politikai eszközökkel kellene küzdeni a szélsőséges nézetek ellen.

Az államfő a Magyar Gárdáról kijelentette, hogy az kettős játékot játszik. Ugyanakkor, mint mondta, a szervezet egyrészről ártalmatlan, másrészt sokak számára fenyegetést testesít meg. "Habár a gárda soha nem alkalmazott fizikai erőszakot, és soha nem beszélt a romák kisebbrendűségéről rasszista értelemben, rendkívül ártalmas a társadalmi légkörre, ha a cigánybűnözés ellen, a falusi lakosság védelmezőjeként lép fel" – véli Sólyom László, aki egyben üdvözölte is azt, hogy tisztázódott a szervezet jogi háttere – azaz a bíróság feloszlatta. Az államfő megjegyezte, hogy míg Magyarországon két-három százalékos a radikális pártok támogatottsága, több európai országban ennél sokkal magasabb.

"A romák kapják a legkevesebb védelmet a magyar társadalomban" – szögezte le Sólyom László a legnagyobb magyarországi kisebbséggel összefüggésben, és azt is kijelentette, hogy a legsúlyosabb bűncselekményeket a romák ellen követik el. Hozzátette azonban, hogy tévedés lenne azt állítani, hogy Magyarországon rasszizmus uralkodik. "Hallani megalapozatlan kijelentéseket arról, hogy rasszista indíttatás, de arról is, hogy uzsoraügyletek állnak ezeknek a bűncselekményeknek a hátterében, a rendőrségnek ezért végre tiszta képet kellene adnia az indítékokról" – mondta az államfő.

Az elnök a határon túli magyar közösségek helyzetéről is szólt. Felidézte, hogy a magyar állam az 1947-es békeszerződések óta nem támaszt területi igényeket, és ezt a szomszédaival alapszerződésekben is megerősítette. A két ország közötti viszony megromlása szerinte egyértelműen a Szlovák Nemzeti Párthoz köthető.

Az autonómia kérdésköréről kijelentette: a kifejezés nem értelmezhető úgy, mintha az eleve egy ország területi egysége ellen irányulna. Akulturális és a területi autonómiát összevetve úgy vélte: az előbbi egy adott kultúrához tartozók joga, az utóbbi pedig olyan elméleti lehetőség, amelyre számos működő példát látni Európában.

Magyar Hírlap - barikád.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.